TELEPÜLÉS
Térkép
Utcanévjegyzék
ÖNKORMÁNYZAT
Közérdekű adatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Polgármesteri Hivatal
Rendeletek
Testületi ülések
Nemzetiségi Önkormányzatok
Hirdetmények
Aktuális hírek
Őcsényi Hírmondó
Nyertes pályázataink
Letöltések
INTÉZMÉNYEK
Iskola
Óvoda
Közösségi Ház
Teleház - Könyvtár
Orvosi rendelők
Gyógyszertár
Egészségház
Házi Segítségnyújtás
Posta
Takarékszövetkezet
KULTÚRA
Múzeumok - Tárlatok
Civil szervezetek
Egyházak
SZABADIDŐ
Rendezvények

Testvértelepülésünk Gombos

 

Apatintól 15 km-re délkeletre, a Duna bal partján fekszik. Közigazgatásilag Hódsághoz tartozik.

Szent László katolikus templom
 

Története:

A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több kőkori település nyomai is fellelhetőek, mint azt az 1952-es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később avar földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. A honfoglalás korából is gazdag leletanyag került elő.

Gombos az Árpád-korban már jelentős település volt. Vára a 13. században már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve. 1494-ben II. Ulászló városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. II. Lajos országgyűlést tartott itt. 1526-ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jentőségét. 1677-ben szabadult fel a török iga alól.

1703-ban a kurucok foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet 1770-ben elmosott az árvíz. 1773-ban magyarok népesítették be, temploma Szent László tiszteletére épült. 1866-ban tűzvész, 1876-ban árvíz pusztította. 1910-ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járáshoz tartozott, majd Hódsághoz csatolták. 2001-ben 2120 lakosából 1154 magyar, 374 cigány, 287 szerb volt.

Látnivalók:

 

-Határában áll az 1860 előtt épült Gombos-csárda, és két híd ível át a Dunán. A Duna partján nyaraló telep, az 1926-ban, árvíz által keletkezett Strand – fürdőhely.

-katolikus templom

Gombos látképe a templomtoronyból.

Az „új” iskola

      

Az új iskola immár nem is annyira új. Egyre kevesebb látogatója van a szép iskolának. A korábbi gyakorlattal ellentétben ma már kétnyelvű tanítás folyik...

(Forrás: Sörfőző Ferenc: Gombos története; www.gombosportal.de; www.hhrf.org/gombos.hu)

Összeállította: Pollák Csaba

____________________________________________________________
  

Testvértelepülésünk Gyergyószárhegy

 

"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)

 

Lázárkastély

  
     

Lázár-család nevével egy 1406-os keltezésű oklevélben találkozunk először. A várkastély több részletben épült, többször leégett és többször újjáépítették. Itt nevelkedett 10 éves korától Bethlen Gábor, Erdély egyik legnevesebb fejedelme, anyai nagybátyja, Lázár András felügyelete alatt. Őt és testvérét Istvánt, édesanyjuk 1590-ben hozta Szárhegyre, apjuk, Bethlen Farkas halála után. Ma a várkastélyban múzeum és nyaranta művészeti alkotótábor működik. A település Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre, észak felé, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII. századra teszik. Nevét valószínűleg a hegyről kapta, azt hívták eredetileg Szár (=tar)-hegynek. A falu legfőbb látnivalója a Lázár-kastély, másik ékessége pedig, az épület közvetlen szomszédságában található, Ferenc-rendi kolostor.Az 1669-1752 között, a Lázár István királybíró által adományozott helyen, létesült egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült. Ebben a kolostorban élt Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az épület 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját. A római katolikus plébániatemplom egy 1235 körüli, román kori templom helyén épült, 1729-ben, barokk stílusban.

Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire itt szálltak meg, ha a Székelyföldre jöttek. A falut többször is megtámadták és felégették a török-tatár csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak. A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában, belföldről és külföldről érkező, képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig népművészek gyülekeznek az alkotótáborban, és az itt készült alkotásokat valamennyien a községnek ajándékozzák.

   
 

A Lázár-kastély

  

A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban épült kastély a falu és a Székelyföld egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol később, hosszú időn keresztül széki gyűléseket is tartottak. A épület később még kétszer leégett, a második tűzvészben (1872) állapota nagyon leromlott. Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye.

 
  

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. Az épület udvarára torony boltíves bejáratán juthatunk be.
A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal
majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is. A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg.


(Forrás: www.lazarea.eu ; www.erdelyiturizmus.hu/ ; Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (Panoráma, 1987))

Összeállította: Pollák Csaba


Nagy Ildikó vendégfogadó

537135 Gyergyószárhegy 1030 szám.
Hargita megye-Románia


Tel:0040-266-352-871
Mobil:0040-723-944-591


E-mail: nagyildiko10@freemail.hu