Virág Ferenc pécsi megyéspüspök úr az őcsényi hívek kitartó kérésére (az 1918 év őszétől a decsi lelkészség leányegyházát, ŐCSÉNYT) önálló lelkészséggé alakította 1932 év július 28.-án.
Katolikus lakói száma az 1930 évi országos népszámlálás szerint 1814 fő. Temploma a régi iskola. Lelkészlak: a Széchenyi u. 139. sz. alatti háza 3 évi bérbevétellel.
1932. augusztus 01.-én nevezte ki őcsényi lelkésszé Pulay Jánost.
1935. május 27.-én volt az első bérmálás Őcsényben, a megbérmálkozottak száma 227 fő.
A bérmálás előtti hónapban vette meg az Egyházközség plébániául az eddigi bérlakást.
1938. augusztus 07.-én ünnepélyes keretek között tették le a templom alapkövét, Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére. ( A szertartást Horváth Károly kerületi esperes, Szekszárd-Újvárosi plébános úr végezte.) Augusztus 31.-én megkezdődött a templom építése. (Tervező és ellenőr: Gosztonyi Gyula pécsi építésmérnök.)
December 04.-én került tető alá a templomépület.
1939. november 19.-én Virág Ferenc megyésfőpásztor Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére felszentelte a templomot.
Előzőleg beépítették a pécsi Székesegyháztól ajándékul kapott kb. 250 éves márványoltárt.
1940. április 1-jén folytatták a torony és árkádsor építését.
/A budapesti örökimádó apácák felkérésére, a budapesti Eucharisztikus Világ kongresszus alkalmából, 1938.-ban XI. Pius pápának teljes miseruha felszerelést készítettek ajándékba egyházközségünk kézimunka népművészet asszonyai./
1941. évben új lelkipásztorunk lett Sümegi Kálmán személyében.
Ekkor festi a templom belsejét Ollé Imre.
1942 év pünkösdjén szentelik a 135 kg-os „Szent István” harangot.
Ami a hitéleti eredményeket illeti ez évben a fejlődő egyesületi élet említésre méltó. (Kalot és Kalász ifjúsági mozgalmak, kulturális munka, színdarabok, előadások jellemzik az egyházközségi élet mozgalmasságát.)
1943-ban történt a templom és a torony külső vakolása Szabó Gyula szekszárdi építész vezetésével.
1966. július 22.-től új lelkipásztora a falunak Rozs László.
1980-as évek elején betegség miatt nem tudta tovább ellátni hivatalát, így újra Decshez csatolták filiaként a falut Dóra Antal decsi plébános vezetése alá.
1985. év októberétől Dóra Antal plébános úr hirtelen halálát követően a Szekszárd-belvárosi plébániához tartozik filiaként a falu Mayer Mihály plébános úr gondjaira bízva.
Ez idő alatt be lett vezetve a templomba a gázfűtés. Beüvegezésre került az árkád egy része.
1988. december 23-án a Szentatya (II. János Pál pápa) kinevezte Mayer Mihály szekszárdi plébános urat pécsi segédpüspökké, majd 1989. november 03-án megyéspüspökké.
1989. év novemberétől új lelkipásztora a falunak Farkas Béla plébános úr. Vezetése alatt megtörtént a templom belsejének átalakítása (a szentéj ünnepélyessé tétele, a padozat márvány burkolása, a sekrestye lebetonozása és kifestése.)
Püspöki segédlettel és anyagi hozzájárulással a teljes tetőzet felújítása, a templom és torony külső festése.
1999. november 28-án a felújított tornyot megszenteli Mayer Mihály pécsi megyésfőpásztor.
2000. év augusztus 20-án a templom jubileumi búcsúja (30 ember összefogásával az ünnepi szentmise után előadásra került templomunk védőszentjének: Szent István király élete.) |
